A tündék búcsúja

Embergyermek, aludj szépen, kezdődik egy új világ,

Az erdeinkben kialudt fény, álmaidban él tovább.

Embergyermek, ne riadj fel, mi most csendben elmegyünk,

Nélkülünk kell felnőnöd, de mindig tudd, emlékezünk.

Embergyermek, aludj csendben, ez is csak egy éjszaka,

Amit a sötétben hallasz, csak a szellő halk szava,

Nem lámpást látsz, a fák között csak egy fénybogár suhan,

Nem lehet ez hullámverés, hisz a tenger, messze van.

Embergyermek, aludj tovább, aludj amíg tart az éj,

Fehér hajót álmodj, amely Nyugat felé útra kél

Álmodj aranyló nagy fákat, miket egy nép itthagyott,

Álmodj harcot, álmodj táncot és egy messzi csillagot.

Embergyermek, aludj mélyen, álmod legyen csodaszép,

Reggel mikor felébredsz már, nem fogsz látni semmit még

Várnod kell és fel kell nőnöd, nem maradhatsz kisgyerek

Egyszer majd, az erdőt járva rájössz: nem vagyunk veled.

/Zalka Csenge/